Péntek reggel szólalt meg Orbán Viktor a reggeli rádióműsorban, ahol többek között bejelentett, hogy a gazdasági növekedési kabinet felállása utána az első döntésük az volt, hogy az 5%-os lakásáfát nem hagyják 2022-es év végével kifutni.
Egy három épületből álló, összesen 78 lakást magába foglaló beruházás készülődik a XII. kerület tetején, a Normafánál - írja az Építészfórum. A projekt egy természetvédelmi területen épülne fel, a természetvédelmi hatástanulmányt már beadták az illetékes hatóságnak.
Ugyan a globális lakáspiacon már látszódnak a "fordulat" jelei (lassul az árak növekedése), ez egyelőre szemernyit sem látszik meg a budapesti új lakások árában. Mint azt nemrégiben a Budapesti Lakáspiaci Riport nyomán megírtuk, az új lakások átlagos négyzetméterára már 1,27 millió forintnál tart, negyedévről negyedévre döntögetve a rekordot. A jelentés tartalmazza a lakások átlagos átárazását (áremelkedését) is, mely nagy mértékben eltér az előző negyedévben látottaktól - az átlagos átárazás magasabb volt most, mint korábban.
Az egy dolog, hogy közelíti az 1,3 millió forintot a budapesti új építésű lakások átlagos négyzetméterára, sőt Budán már el is érte a másfél milliót, a vásárlóknak azonban legalább ennyire kellemetlen, hogy rohamosan szűkül a kínálat, és lassan már alig lesz miből válogatniuk. Persze egy-kát új építésű lakóprojektet be szoktak lengetni a fejlesztők negyedévenként, de ha az a fejlesztés éppen nem abban a városrészben van, ahol elképzeltük az életünket, akkor bizony kompromisszumokra lesz szükség még 80-90 millió forint kifizetése után is.
Ahogy pénteken megírtuk, megjelent az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportjának legújabb felmérése, ami a budapesti új lakások piacának árait mutatja be. Ez alapján elmondható, hogy még soha nem volt olyan intenzív az új lakások áremelkedési dinamikája, mint az elmúlt egy évben. Budapesten egy év alatt 28 százalékkal drágultak az új lakások, de van olyan kerület, ahol az 50 százalékot közelíti az éves áremelkedés.
Néhány hónapja még 1,2 millió forint volt a kínálati négyzetméterár a budapesti új lakások piacán, az árak tovább nőttek, azonban már a korábbinál kisebb mértékben, így jelenleg 1,27 millió forintért lehet egy négyzetmétert megvásárolni - derül ki az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportjának legújabb felméréséből. Az átlagos árszintekben is folytatódott az emelkedés, egy új építésű lakás átlagos ára ma már több mint 92 millió forint a fővárosban. Fél évvel korábban ez még csak 76 millió forint volt. Mindeközben az elérhető szabad lakások száma hatéves mélypontra süllyedt.
Az építőipar, azon belül a lakóingatlan fejlesztés is azon szektorok közé tartozik, melyet jelentős általános bizonytalanság kezdett övezni idén. Ennek a kockázatait számos ingatlanfejlesztő úgy hárítja át a vevőkre, hogy azok ennek egyáltalán nincsenek tudatában, az aláírt szerződés pedig napjainkban sok esetben egyáltalán nem garantálja, hogy az adott áron és határidőben valóban övék lesz a lakás – állapítja meg legfrissebb piaci elemzésében Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója.
Már szerkezetkész állapotban van Budapest legújabb luxus-társasháza, a Farkasrét Residence - írja az Építészfórum. Az ingatlan a Széchenyi-hegy egyik legmagasabb, még beépített környékén épül, egy sarokra a Farkasréti temető legnyugatibb csücskétől.
Sokat foglalkoztunk mostanában a lakásárak alakulásával, elsősorban a lakásárindexek alapján összefoglalva, hogy mi szól a további áremelkedés mellett és ellen. Az árak kérdésén túl azonban érdemes átfogóbban is megvizsgálni a lakáspiacot, beleértve az ágazatra ható gazdasági hatásokat, a kereslet-kínálat alakulását és természetesen az építőipar aktuális helyzetét, ami elsősorban a piacra kerülő új építésű lakások számát befolyásolja. Ez utóbbi mutatóban már tavaly is jelentős visszaesést láttunk, és egyelőre úgy tűnik, az előttünk álló időszakban sem számíthatunk növekedésre.
Budapest, Bécs, Bukarest, Prága, Varsó. Öt hasonló méretű főváros, egymáshoz közeli országokban, az utóbbi években azonban a lakáspiacaik bizonyos szempontból eltérő utat jártak be egymástól, legalábbis ami az új építésű lakások számát és állományhoz viszonyított arányát illeti. A budapesti lakásfejlesztési boom-ot látva jogosan gondolhatnánk, hogy a magyar fővárosban épülő lakások száma nemcsak a vidéki városokhoz képest, de a közeli fővárosokkal összehasonlítva is kimagaslónak számít. Jobban megnézve a számokat viszont az látható, hogy Budapest a közeli fővárosokhoz képest még így is nagyon le van maradva.
Az újbudai - főként kelenföldi - Duna-parti területen kiterjedt barnamezős terület található, ami a kerület jó elhelyezkedése miatt különösen vonzó az ingatlanfejlesztők körében. A fejlesztések volumenét látva azonban a KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán nevű szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új beköltözők számát nem követik az infrastrukturális fejlesztések.
Eddig két rozsdaövezeti akcióterület kapott teljesen zöld lámpát a Rozsdaövezeti Bizottságtól, - az egyiket a XIII. kerületben a Váci úton jelölték ki, a másik pedig egy IX. kerületi, szintén több funkciós épületeket tartalmazó városfejelsztési projekt. A legfrissebb közlönyben újabb 4, azonnali rozsdaövezeti terület kapott gyorsított beruházási jóváhagyást a kormánytól. Ez a lakásvásárlóknak is jó hír, hiszen az egyébként 5%-os áfával épülő rozsdaövezeti lakások után, visszaigényelhetik az áfát, így lényegében áfa nélkül tudnak vásárolni.
Az idei év első negyedévére a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára megközelítette az 1,2 millió forintot. Nagyon nagy emelkedés ez, akár csak az egy évvel ezelőtti 970 ezer forinthoz képest is, ugyanakkor még így is vannak kerületek, ahol relatíve olcsóbban lehet új lakáshoz jutni. Az alábbiakban ezeket néztük meg, kiemelve az egyes kerületek legolcsóbban kínált új lakásait, ami mellé összehasonlításképpen megnéztük a legdrágább lakásokat is.
Laikus érdeklődőként vágtunk bele a zöldhitel-felvétel lehetőségeibe, a korábbi cikkünkben a banki ügyfélszolgálaton kapott információkból táplálkoztunk. Már akkor kiderült, hogy a legnagyobb probléma azokkal az épülő új lakásokkal (és nem házakkal, és nem is az építkezéssel) van, amik csak egy, vagy még több év múlva fognak elkészülni. Aki viszont társasházi új lakást nézeget, az sűrűn fog éppen ilyen fejlesztésekkel találkozni. Megkérdeztük a fejlesztőket, hogy ők milyen lehetőségeket látnak, mit tudnak ajánlani azoknak, akik zöld hitellel szeretnének épülő új lakást venni. Minden ámítás nélkül: 2023-as, 2024-es átadási idővel tervezett társasházi lakásoknál nem működik a zöld hitel. Öröm az ürömben viszont, hogy ha nem ragaszkodunk egy később elkészülő új lakáshoz, akkor a budapesti kínálatban léteznek még olyan elérhető új otthonok - a megkérdezett fejlesztők kínálatában biztosan - amire lehet igényelni ezt a típusú kölcsönt. Ezen túl, azt is megtudtuk, hogy van olyan fejlesztő, amely még próbál egyeztetni a hitelintézetekkel valamilyen megoldás megteremtése érdekében.
Ha lassan is, de bővülnek azok a preferenciák, amelyek az új vagy újszerű lakást vásárlók döntéseit befolyásolják a következő otthonuk kiválasztásakor – derül ki a Metrodom legfrissebb kutatásából. A vételár továbbra is a legfőbb hatást gyakorló tényező, ami érthető is a folyamatosan emelkedő négyzetméterárak ismeretében. Viszont örömteli, hogy a praktikus elvárások, többek közt a lakás elrendezése, a megfelelő közlekedési lehetőségek és elérhető boltok, intézmények mellett már arra is kíváncsiak a lakóparki lakást keresők, hogy az a hely, ahol lakni fognak, mennyire elégíti ki a szociális kapcsolatok iránti igényeiket, illetve hozza hozzájuk közelebb a zöldebb környezetet.
Tovább robog a vonat a fővárosban az új lakások piacán, ahol az élet egyelőre zavartalanul folytatódik tovább: a lakásárak a Budapesti Lakáspiaci Riport szerint újfent nagyot ugrottak és új rekordszinteket is állítottak be mind átlagáron, mind átlagos négyzetméteráron. Az árnövekedés mellett azonban még mindig lehetséges olcsón lakáshoz jutni, azonban egyre nehezebben - míg az előző negyedévben közel 100 lakás volt elérhető 30 millió forint alatt, addig most már csak 30 darab.
A legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport felmérése alapján már beszámoltunk a budapesti új lakások átlagáráról, valamint arról, hogy mennyivel árazták át a még szabad otthonokat a fejlesztők 3 hónap leforgása alatt. Az egyértelmű, hogy hatalmas ugrás következett be a budapesti új építésű lakások kínálati áraiban: mindössze egy negyedév alatt több mint 9,2 százalékos volt a drágulás, így az átlag meghaladta az 1,2 millió forintot négyzetméterenként. Kerületenként persze ennél árnyaltabb a kép, így ezúttal az átlagos négyzetméterárakat kerületi bontásban mutatjuk be, szintén az Eltinga által készített Budapesti Lakáspiaci Riport adataira támaszkodva.
Tegnap megjelent a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport, mely a fővárosi új lakások piacát elemzi. Mint azt meg is írtuk, az átlagár újabb rekord szintre emelkedett miközben a négyzetméterár is rekordot döntött. A jelentés tartalmazza a lakások átlagos átárazását (áremelkedését) is, mely nagy mértékben eltér az előző negyedévben látottaktól - az átlagos átárazás magasabb volt most, mint korábban.
Néhány hónapja még 1,1 millió forintos kínálati négyzetméterárról számoltunk be a budapesti új lakások piacán, mostanra viszont 1,2 millió forintra nőtt ez az átlag - derül ki az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportjának legújabb felméréséből. Az átlagos árszintekben folytatódott az emelkedés, egy új építésű lakás átlagos ára ma már több mint 84 millió forintot a fővárosban. Három hónappal korábban ez még csak 76 millió forint volt.
Bécsben az épületek szén-dioxid kibocsátásának csaknem kilencven százaléka a gázfelhasználással kapcsolatos. Mivel 2040-re klímasemlegessé szeretne válni a város, kiterjesztették azoknak a kerületeknek a körét, ahol az új építésű lakásokban már tilos az egyedi gázfűtés. Hamarosan minden kerületnek lesz energiarendezési terve - áll Bécs Város Külképviseleti Irodájának közleményében.
Negatívba fordult az egyenleg.
Most a 787 Dreamlinernél.
Tartósan alacsonyan áll a félelem-index.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
